A Drakula grf s trsai, mint ahogy cme is mutatja, elssorban egy vmprokrl szl knyv. Trtnelmi megvilgtsba hozza a magyar szerz, Pivrcsi Istvn a vmpr kultuszt, s sok ms hasonl legendt.
Az r az els fejezetben a vrhez kapcsold fogalmakat fejti ki. Mint pldul a denevreket, vrldozatokat, betegsgeket. Itt biolgiai szempontbl is belemegynk a vmproskodsba.

Majd a legenda kialakulshoz kthet szemlyeket veszi sorra. Itt olvashatunk a havasalfldi Vlad Tepesrl, a karbahzrl, Bthory Erzsbetrl, a francia Gilles de Raisrl s sok olyan szemlyrl, akiknek valami kzk is volt a vrhez.

Ez utn a szrnyekrl esik sz, mint a ldrcekrl, tndrekrl, boszorknyokrl, Frankenstein szrnyrl stb.

s vgl az irodalomban s filmekben megjelen szerepkrl r. Bven olvashatunk Bram Stokerrl, a Nosferaturl s Lugosi Blrl.

Nagyon tetszett, hogy valaki sszefoglalta rviden a vmprok eredetrl szl elkpzelseket, s a kzpkor stt oldalt. Fleg, hogy egy magyar szerz tette ezt. Ami nem tetszett, hogy sokszor csapong volt, eltrt a trgytl. A trtnelmi rsznl tlsgosan visszamentnk a csaldfban, ami abszolt de lnyegtelennek tnt. n a kemnyfedeles vltozatot olvastam, mely tele volt illusztrcikkal, s a hangulatot megadva denevr rajzok dsztettk s bord, fekete sznben pompzott a knyv. Akit rdekelnek a vmprok, s hogy milyen valsgalapokon nyugszik, azoknak nagyon ajnlom.
Tbb horrorisztikus tmrl is adott mr ki knyveket, melyek a kvetkezk:
Boszorknyok knyve (2006)
Kanniblok (2004)
Gyilkossg mint megolds (2007)
10/7,5
2017.09.21.