Bell Witch

A Bell Witch vagy Bell Witch Haunting egy poltergeist, azaz kopogó szellemről szóló legenda, mely a IX. században élt tennessee-i (Adams) Bell családról szól.

A történteket 200 év elmúltával sem tudták megmagyarázni, s ez több filmet inspirált: Ideglelés (The Blair Witch Project), The Bell Witch Haunting. Az első beszámolót 1886-ban írta egy történész:

"Figyelemre méltó esemény történt, ami széleskörű érdeklődést keltett fel, mely kapcsolatban áll John Bell családjával, aki 1804-ben Adams Station közelében telepedett le. Az emberek több száz kilométerről utaztak a helyre, hogy szemtanúi legyenek a „Bell Witchnek”. A boszorkány egyfajta szellem lehetett, melynek női hangja és tulajdonságai voltak. A szemnek láthatatlan, de párbeszédet lehetett vele folytatni, és bizonyos egyénekkel kezet is fogott. Az örültségek, melyeket csinált csodálatosak voltak, és egyértelmű, hogy a család bosszantása miatt tette. Például kivette a tálakból a cukrot, kiöntötte a tejet, elvette a paplant az ágyakról, megütötte és csípte a gyerekeket, majd nevetett az áldozatai zavarodottságán. Eleinte azt feltételezték, hogy nem ártó szellem, de később különböző átkokkal és kegyetlenebb tetteivel bebizonyította az ellenkezőjét. Nem vitatható, hogy ezek megtörténtek, de ésszerű magyarázatot nem tudnak adni rá."

De ki is volt ez a bizonyos „Bell Witch”? A legmeggyőzőbb válasz ez, hogy Kate Batts szelleme, aki John Bell zsémbes, öreg szomszédja volt, aki azt hitte, hogy a férfi átverte őt egy földvásárlással kapcsolatban. A halálos ágyán megesküdött, hogy örökké kísérteni fogja Bellt és a leszármazottjait.

A következő információk egy 1933-as forrásból származnak:

"Valóban, a szóbeszéd szerint Kate Batts rosszindulatú szelleme évekig zaklatta Belléket. John Bell és a kedvenc lánya, Betsy volt a fő célpontja. A többi családtaggal szemben Kate közömbös volt, sőt Mrs Bellel barátságos. Soha nem látta őt senki, de a házba látogatók mind hallották. Egy vendég szerint a nőnek idegtépő hangszíne volt, de gyakran énekelgetett. Kate élvezettel hajszolta John és Betsy Bellt. Edényeket és bútordarabokat dobott hozzájuk. Meghúzta az orrukat, a hajukat rángatta és tűket szurkált beléjük. Éjjelente ordított, hogy ne tudjanak elaludni, s mikor enni próbáltak, kiszedte a szájukból az ételt."

1820 októberében John Bell beteg lett, miközben a disznóólhoz ment a farmján. Egyesek úgy vélték, hogy agyvérzést kapott, mert utána nehezen nyelt és beszélt. Heteket töltött az ágyban, az egészségi állapota pedig egyre romlott. Decemberben aztán feltűnt a családnak, hogy John nem kelt fel a szokásos időben. A férfi kábult állapotban volt, próbálták a gyógyszerét beadni, de az injekcióba volt töltve. Kate Batts gúnyolódott, hogy ő adott be egy adagot Johnnak, amíg aludt. December 20-án John Bell meghalt. Miután elhelyezték a sírjában, Kate hangosan és vidáman énekelni kezdett.

A belli boszorkány 1821-ben elhagyta a házat, de kijelentette, hogy 7 év múlva visszatér. Be is váltotta ígéretét, és megjelent ifjabb John Bell házában. Jövendöléseket mondott neki a polgárháborúról valamint az első és második világháborúról. Azt állította, hogy 107 év múlva, 1935-ben újra eljön, de már nem volt olyan ember aki számot adott volna az újbóli megjelenéséről.

Egyesek azt állítják, hogy Kate Batts szelleme még mindig kísért a környéken. Bellék telkén áll egy barlang, amely „The Bell Witch Cave”-ként vált ismertté. Néhány helyi lakos látni vélt furcsa jelenségeket a barlangban és az ingatlan területén. 

Kapcsolódó film: Ideglelés
                         The Bell Witch Haunting

További információk: www.bellwitch.org